Rossz voltál, jó lettél,
Megbántad, ha vétkeztél.
Múltad múlt réges-rég,
Volt mi volt, továbbmentél.
Menj az úton, menj tovább,
Ne nézz, ne nézz vissza már!
-------------------------------------------------------------------------------
Várom, hogy egy angyal érkezzen,
És fizessek a bűnért, ha vétkeztem,
És ha el kell mennem innen, meglehet,
Hogy te temeted el a testemet.
Várjuk, hogy egy angyal érkezzen,
És én fizetek a bűnért, mert vétkeztem,
És ha el kell mennem innen, hát elmegyek,
De kérlek, temesd el a testemet.
-------------------------------------------------------------------------------
Ahogyan mások, én is kerestem,
Milyen a boldogság, ha végtelen.
S jónak hittem, ha behunyt szemmel,
Vadulva, csapongva repdestem
A színesre hazudott mennyben.
-------------------------------------------------------------------------------
Szeretném, ha egyszer én lennék a nap,
Világosságot hoznék, újra látna minden vak,
Felmelegíteném az átfagyott, kihűlt testeket,
Mosolyt csalnék, felvidítanám az elborult lelkeket.
Szeretném, ha egyszer madár lehetnék,
Ha lenne két szárnyam és repülhetnék,
Útra kelnék szabadon, amire mindig vágytam én,
Fent a magasban, ahol tényleg kék az ég.
-------------------------------------------------------------------------------
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink.
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
-------------------------------------------------------------------------------
Az én kedvesem a végtelennel
ujjat húz és sosem retteg,
rozmaringból készít hintót,
tücskök húzzák.
Így nyugtat meg csendesen.
Ő az én kedvesem.
-------------------------------------------------------------------------------